Esélyegyenlőséget Harkányban!!! – és Európában?

A magyar EU integráció végre benavigálta országunkat ajrópába.

Részesülünk a magas kulturából, jólétből, biztonságból, a kockás uborkából, az EU szabályokból – és az esélyegyenlőségből.  Szelektíven. Ki így, ki úgy – attól függően jó sorsa mikor sodorta az unióba, és történelmi öröksége, érdekszövetségei mire jogosítják fel: a szabályok alkotására, avagy betartására.

Besenyő, tatár, török, Trianon, Moszkva, egyszóval mi az utóbbi táborba sorolódtunk, jogunk van csendben maradni, szolidarítani, a számunkra hátrányos szabályokat 150 %-ra betartani, jogunk van megköszönni mindazt a jót, amiben a Nyugat részesít minket barbár keleti pórnépet.

Jogunk van megtanulni új magasztos emberi értékeket, jogunk van ezeket magunk által finanszírozott hivatalokkal – nyugati instrukciók alapján – magunkkal betartatni.

Jogunk van többet dolgozni, kevesebbet keresni, jogunk van a GDP 10 %-át (legálisan, s újabb 10 %-át illegálisan) a Nyugatnak átengedni, jogunk van részt venni a Nyugat háborúiban, jogunk van abban meghalni, jogunk van Nyugaton lépten nyomon hátrányos megkülönböztetést elszenvedni, de jogunk van mosolyogni hozzá.

Jogunk van közel 80 %-ban átengedni a nemzeti vagyont.

De nincs jogunk a magyar nyugdíjasnak (aki a német nyugdíj tizedéből él) olcsóbban adni a termál fürdő belépő jegyét.

Tanulj barbár, tanulj.