2010. március 3.

Alsóberecki elégedetlen polgármestere „Magyarország vége” feliratot rakott ki a falu határára.

„Magyarország vége” – ezt a feliratot olvashatják a bodrogközi Alsóbereckinél az országból kifelé és az országba befelé haladó autósok egyaránt, holott a magyar-szlovák államhatár még legalább fél kilométerrel odébb van. Zuti Lajos, a helyi polgármester szerint viszont az a település, amely a működéséhez alig kap állami támogatást, és amely emiatt jelentős likviditási gondokkal küzd, annak ez a helyzet – különösen a végeken – már magát a véget jelenti.

A kevesebb mint ezer lakosú bodrogközi Alsóberecki független polgármesterénél – mint mondta – elszakadt a cérna, betelt a pohár. A település húszmillió forintos igényt jelentetett be az önkormányzatok számára kiírt pályázaton, ám ennek csak töredékét kapta meg, mindössze 400 ezer forinthoz jutott hozzá. Zuti Lajos vasárnap arról beszélt, hogy szerinte ez a helyzet egyszerűen megalázó, a falu hiánya 20 millió forint, és bár minden lehetséges módon spórolnak, de még a közüzemi számláik kifizetése is soha nem látott nehézségekbe ütközik.

Az elkeseredett polgármester úgy vélte: az állami normatíva nem elég a működéshez, Alsóbereckit az állam nem kezeli az ország részeként, ezért is protestált azzal, hogy a település nevét jelző táblák alatt lévő, egyébként az európai uniós Leader-programot hirdető táblákat megfordíttatta, majd a hátukra a saját költségén ráfestette a Magyarország vége feliratot. Így most akár Magyarországból kifelé haladnak az autósok, akár a szlovák határt átlépve Magyarország belseje felé tartanak, az Alsóberecki nevét jelző táblák alatt egyaránt ezt a két új feliratot láthatják. (MTI)

A kulturális klaszter creditpontos műveltségi kurzusán, a kreatív ipari órán a hallgatók gazdasággal, kulturális élettel, kreatív iparral foglalkoznak, szakavatott „külsős” oktatók segítségével. Az óra egyik hallgatója készítette a rövid összefoglalást, amely Magyarország lemaradását és talán a lemaradás okait is röviden felvillantja.  

Az “Észt csoda” – Észtország gazdaságának rövid áttekintése

Észtország története kereteiben hasonló Magyarországéhoz: az addigi agrárállamot szovjet elnyomás alatt az elhibázott nehézipar és az erőforrások kivitele ugyanúgy roppantotta meg. Ezután, bár a rendszerváltás után egyszerre lettek az EU tagjai, az elmúlt húsz év máshogy telt az északi országban.

A huszadik század nagy részét Észtország a Szovjetunió részeként élte meg, jobban megszenvedve azt mint a Kelet-Európai országok. Függetlenségét teljesen elvesztve, a szovjet megszállás első húsz évében 300.000 ember menekült el, deportálták gulágokba vagy a szovjet birodalom más országaiba. A megmaradt ellenállók az ötvenes évek közepéig gerillaharcot vívtak a központi hatalommal. Az ország tengerparti részeit és szigeteit határ menti vidéknek nyilvánították, és itt rendezték be szovjet tengeralattjáró bázisok egész sorát. A gazdasági károk és a később kiszivattyúzott nyersanyagok eredményezték a ma is érezhető lemaradást a szomszédos Svédországgal és Finnországgal. A rendszerváltás hulláma, az “Éneklő Forradalom” 1989 közepére érte el az országot. Augusztus 23.-án mintegy 2 millió lett, litván és észt alkotott élőláncot a szabadságért és békéért.

A függetlenség után a gazdaság globális szemmel is gyors fejlődésbe kezdett. A cél Kelet és Nyugat kapujának felépítése volt, és ezért egy sor merész gazdasági reformot vezettek be. 1994-ben az egyik első ország volt, amely bevezette az (egységes) ingatlanadót (mára Lengyelország, Magyarország és Törökország az egyetlen K-Európai ország ahol ez valósult meg). A kilencvenes évek közepére gyakorlatilag megszűnt az államadósság. A régióban messze ide érkezett a legtöbb külföldi befektetés (főleg a szomszédos Finnországból), részben ettől hajtva 2006-ig a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa volt (évi 6,5%, amely az EU-ba lépés után megduplázódott). Gyakran említett tény az olajozott közreműködés az állami és vállalati szektor közt, amit a kis létszámú bürokrácia is ösztönöz: 20.000-en dolgoznak a központi, 5000-en a vidéki hatóságoknál. 2005-ben vezették be az e-szavazást, amivel tavaly már 40 ezer lakos élt. Jövőre az első ország lesz, amelyben mobilról is lehet majd szavazni. 

Bár területe fele Magyarországénak, 12 nemzetközi repülőtér üzemel, a légi úton szállított áruk mennyisége évente 120%-al nő.

 2007-ben a Riporterek Határok Nélkül Észtországot a világ 3. legszabadabb országának nyilvánították.

 Források:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/themes

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/en.html

http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Estonia

http://www.riigikogu.ee/?lang=en